Interjú dr. Nagy Andorral

A magyarországi zöld ipar megteremtése, megerősítése lehet az egyik legfontosabb eszköz a gazdasági válságból való kilábalásra. A zöld gazdaság fejlesztése jelentheti a kiutat. Az új technológiák támogatása mellett munkahelyeket is lehet teremteni- mondta dr. Nagy Andor a Fidesz-KDNP környezetvédelmi szakpolitikusa. Véleménye szerint az atomenergiáról nem lehet lemondani, de több pénzt kellene a megújuló energiákra fordítani.

 

 

-Milyen módon lehetne Ön szerint csökkenteni az energiafogyasztást?
-Egyrészről az energiahatékonysági beruházásokkal, másrészről pedig a fosszilis energiahordozók helyett megújuló energiákat kell alkalmazni. Az áttérés az új technológiákra, új munkahelyeket is teremt. Példaként megemlíteném, hogy Németországban két év alatt a biomasszára alapuló energiagazdaság kiépítésével százezer új munkahelyet hoztak létre.

-Hazánkban milyen lehetőségek vannak a zöld gazdaság létrehozására?
-Magyarországon most is vannak EU-s pályázatok megújuló energiák terjesztésére, energiahatékonyságra. Az EU célja, hogy 2020-ra a tagállamok átlagosan 20 százalékban megújuló energiát használjanak, továbbá 20 százalékkal kell növelni az energiahatékonyságot és 20 százalékkal csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, míg a bioüzemanyagok elterjedését 10 százalékban határozzák meg. Magyarország a 20 százalékos célból 13 százalékot vállalt a megújuló energiákból. Most körülbelül 5 százaléknál tartunk. Ez a 13 százalék sem lesz kevés, hiszen figyelembe kell venni a gazdaság teljesítőképességét is. Azonban, ha Magyarország a zöld gazdaságot húzóágazattá akarja tenni, meg kell fontolni a 20 százalék kitűzését is a munkahelyteremtés miatt.

-Ki lehet-e váltani az atomenergiát?
-A megújuló energia arányának növelése és a paksi atomerőmű bővítése nem mond ellent egymásnak. Az atomenergiáról, illetve a paksi bővítésről nem lehet lemondani, hiszen ma Pakson termelik az ország villamos energiaszükségletének 40 százalékát. Egy olyan energiamixre lenne szükség, amelyben megfér egymás mellett az atomenergia és a megújuló energia. Nem az atomerőművek ellen kell küzdeni, hanem a megújuló energiákért.

-Van-e valamilyen bevétel az eddig értékesített szén-dioxid kvótákból?
Magyarországnak összesen 590 millió tonna szén-dioxid-kvótája van, ebből a kiotói rendszer alapján 100 milliót értékesíthet. Az eddigi eladott kvótákból 28,2 milliárd forint folyt be. A kormány érdemi indoklás nélkül hónapok óta halogatja, hogy pályázatok útján ehhez az összeghez hozzá lehessen férni. Elvben szén-dioxid-kibocsátását csökkenthető beruházásokra kell költeni a bevételt.

-Lehet-e tudni a Fidesz-KDNP környezetvédelemről szóló terveit?
-Természetesen. Terveink három területre oszthatóak. Az első az energia-és klímapolitikai kihívás, ennek lenne része a „zöld gazdaság megalapozása”. Ehhez kapcsolódóan új munkahelyek jönnének létre, a munkahelyteremtés pedig egyik eszköze lehet a gazdasági válságból való kilábalásnak. A zöld gazdaság megteremtésének három lábon kell állnia: szükséges hozzá pénz. Ezt a Zöld Széchenyi-terv elindításából lehetne fedezni, ami a kis-és középvállalkozásokat célozná. Ebbe bele lehetne vonni uniós forrásokat, illetve a kvótaeladásból származó bevételeket. Francia mintára a szükséges önerő biztosításához létrehoznánk egy zöld-hitelintézetet. Ez a kis-és középvállalkozásoknak, a lakosságnak és az önkormányzatoknak adna kölcsönt. Olyan energiahatékonysági programokat lehetne így támogatni, amelyeknek a törlesztőrészleteit a megtakarításokból lehetne fedezni, így a hitel felvétele különösebb erőfeszítést nem követelne beruházóktól. A középső láb a kormányzati struktúra felülvizsgálatát, átalakítását jelentené, hiszen több tárca munkáját is érinti a megújuló energiák, a zöld gazdaság, amit koordinálni kell, hogy ne vesszenek el az ügyek a bürokráciában. A harmadik láb pedig a megfelelő jogszabályi környezet megteremtése, és főként egyszerűsítése úgy, hogy támogassa és ösztönözze a zöld gazdaságot.

-Milyennek véli az ország jelenlegi energiastratégiáját?
-A mostani energiastratégiát teljesen rossznak tartom, mivel arra épül, hogy Oroszországgal mindig jóban leszünk, és mindig tudunk elegendő gázhoz jutni. Ez azonban erősen kétséges. A jelenlegi energiastratégiánk semmilyen formában nem tudja csökkenteni a gázfüggőséget, sőt, inkább növeli azt. A második terület, amely a globális felmelegedés miatt új feladatok elé állíthatja a környezetvédelmi kormányzatot, az a víz stratégiai eszközzé válása. A fenntartható európai vízhasználat lesz valószínűleg az egyik fő ügye Magyarországnak soros EU-elnöksége idején, 2011-ben. Hogy ez sikeres legyen, a kormánynak el kell fogadnia végre egy vízügyi stratégiát. Az uniós vízkeret-irányelv a globális felmelegedés miatt változóban van, eddig a vízminőséget helyezték a központba, a klímaváltozás miatt most azonban hangsúlyossá kell tenni a mennyiséget érintő szempontokat is.
Egész Európában egyre nagyobb károkat teremt a klímaváltozás okozta szárazság. Ebben az évben Magyarország idei mezőgazdasági termésének több mint felét veszítette el a kevés eső miatt. Egy-egy évben az aszályok által okozott károk értékének a tízszeresét is elérhetik. Magyarország egyébként kedvező helyzetben van, hiszen itt található Európa második legnagyobb ivóvízbázisa. Az egyetlen probléma, hogy a felszíni vizek 95 százaléka határainkon kívülről jön, a határon átnyúló szennyezések pedig európai szinten sincsenek tisztázva, erre kell megfogalmazni akár egy új uniós irányelvet is.
A harmadik kihívás a magyarországi zöld hatósági rendszer felülvizsgálata, átalakítása lesz. A jövőben a hatóságok szemlélete is meg kell, hogy változzon. Az alapdilemma a környezetvédő civilek, a lakosság, a gazdaság és az állam érdekei közti megfelelő súlyozásának a kialakítása. A Fidesz kormányra jutásával a Fehér Házból is Zöld Házat kell csinálni. Azaz kormányzati intézmények példát mutatnak majd, és elsők között ezek lesznek energiatakarékosak, úgynevezett passzív házak.